A Frankfurt melletti Max Planck Intézet szív- és tüdőkutató részlegének pincéjében akváriumok sorakoznak, bennük gőték nyüzsögnek. Ezek a körülbelül tíz centiméteresre növő, felnőtt korukban zöldes színű kétéltűek Észak-Amerikából származnak, tudományos nevük Notophtalmus viridescens, és különleges regenerálódó képességük miatt kerültek a kutatóintézetbe. Ha sérülés éri őket - például elvesztik egy végtagjukat -, néhány hét alatt a hiányzó szerv egyszerűen visszanő. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy ugyanez történik az állat roncsolt belső szerveivel is, például az eltávolított szemlencse helyén új fejlődik ki, az állat szövetei tökéletesen regenerálódnak.
A működésképtelenné vált emberi szervek és szövetek többsége képtelen ilyen fokú gyógyulásra. Az emberi szívizom helyén például, ha az infarktus következtében elhal, hegszövet keletkezik, amely nem képes ugyanazt a funkciót ellátni, mint a valamikori egészséges szívizom. Thilo Borchardt, a kutatás egyik vezetője szerint azonban a zöldes vízi gőte esetében egészen más történik. A kísérlet során roncsolt szívben azonnal megindul egy különleges sejtosztódási folyamat, amelynek végén, körülbelül három hónap múlva, az állat szíve tökéletesen, hegesedés nélkül gyógyul. A gőtéknél, ellentétben az emlősökkel, a roncsolódott szöveteket nem hegszövetek helyettesítik. Ennek a fajnak a szívizomsejtjei képesek arra, hogy visszalépjenek saját fejlődésük egy régebbi állomására, és újra osztódni kezdjenek. Az állat sejtjei tulajdonképpen visszaalakulnak egyfajta őssejtekké, majd újból differenciálódnak.
A kísérletek további meglepetésekkel is szolgáltak. Amikor a gőte előzetesen megjelölt szívizomsejtjeit az állat amputált és éppen regenerálódó lábcsonkjába ültették, azt tapasztalták, hogy a megjelölt sejtekből is a láb izmaival megegyező vázizomsejtek lettek, amelyek beépültek az állat végtagjába. "Megfigyeléseink szerint a kétéltű bármilyen más szervből származó sejtjei is képesek beilleszkedni egy éppen gyógyulásban lévő szövetbe, és átvenni az ott szükséges funkciókat." - mondta Thomas Braun, a kutatócsoport tagja.
Hogy mi indítja el a sejtekben a visszaalakulás folyamatát, és hogy az egyes sejtek milyen módon kommunikálnak egymással, vagyis "honnan tudják", hogy mivé kell alakulniuk, mindez egyelőre tisztázásra vár.
Eddig a zöldes vízi gőte genetikai vizsgálata során, mintegy száz olyan gént találtak, amelyek aktivitása változik a regenerálódás során. "Most azt próbáljuk kideríteni, hogy az egyes géneknek pontosan mi a szerepük ebben az összetett folyamatban, valamint, hogy ezek megfelelői megtalálhatók-e az emberi szervezetben." - nyilatkozta a Der Spiegel hasábjain Thilo Borchardt.A kutatás eredményeképpen a tudósok azt remélik, hogy közelebb juthatunk a betegség vagy baleset következtében működésképtelenné vált emberi szövetek hegképződés nélküli, saját gyógyulási folyamatának elősegítéséhez. A teljesen felgyógyult infarktusos szív, vagy az újra kifejlődött belső szerv ma még a távoli jövő reményének tűnik, de a "gőtéktől tanulva" talán egy lépést tehetünk e remény valóra váltása felé.
A faj leírása megtalálható a fajok között.
