Gőténk ragadozó, és ezt az ösztönét elnyomni nem nagyon engedi. A legtöbb egyed, csak élő, még mozgó eleséget hajlandó elfogyasztani. Akadnak olyan egyedek is, akik rászoktathatóak a fagyasztott eleségre, legritkább esetben a száraz eleségre. A gőte méretének függvényében változik az etetés gyakorisága, és az etetésre használt élő eleség is. Az egészen kicsi példányokat sórákkal, és vízibolhával táplálhatjuk. Az etetést naponta 2 - 3 alkalommal végezzük, ha sórákkal etetünk, ugyanis az édes vízben hamar elpusztul. Ha vízibolhával etetünk, akkor csak arra kell figyelni, hogy folyamatosan legyen a vízben vízibolha. A közepes méretű gőték még megeszik a nagyobb vízibolhákat, de táplálásukra legalkalmasabb a tubifex. Ha szükséges, a tubifexet egy éles pengével darabolhatjuk is. Az etetés gyakoriságát már csökkenthetjük 1 - 2 alkalomra naponta. A kifejlett példányok már nem fogyasztják el a vízibolhát. A tubifex, a csontkukac, kisebb méretű földigiliszta, és a szúnyoglárva az ő méretükhöz való táplálék, de elfogyasztja az apró csigákat, rákféléket, apró halakat, ebihalakat is. Gyakorlatilag mindent, ami mozog, és a vízben él. A csontkukacot egyesével adjuk kedvencünknek, ugyanis hamar megfullad, és ha nem mozog, már nem biztos, hogy kell neki. Kifejlett egyedeknél elég, ha naponta 1 alkalommal etetünk, és előfordulhat az is, hogy kifejlett gőténk megelégszik a 2-3 naponta történő etetéssel. Minden etetés előtt ellenőrizzük, hogy az előző etetésből, nincs e "maradék". Ha azt tapasztaljuk, hogy maradt a medencében az előző etetésből, akkor csökkentsük az adagot. Az el nem fogyasztott eleség a vízben bomlásnak indul, nagymértékű felhalmozódása esetén, komoly szennyezőanyag terhelést jelent medencék vizének. A "maradék" nem feltétlenül azért maradt meg, mert gőténk nem volt éhes. Előfordulhat az is, hogy az élettelen, nem mozgó darabokat hagyta meg. Ilyen esetben ne vegyünk vissza az adagból. Megpróbálhatjuk etetni kedvencünket természetes vizekből származó állatokkal is (apró rákfélék stb.). Az élő tubifexet minden etetés előtt alaposan mossuk át. Lehetőség szerint próbáljuk változatosan táplálni gőténket, váltogatva az etetésre használt eleségállatokat. Gőténknek nincs foga, így kénytelen egyben fogyasztani táplálékát. Ezt figyelembe véve etessük. A szárazföldön csak a szárazföldi életmódra áttért egyedek táplálkoznak. Ha gőténk úgy dönt, hogy kiköltözik a szárazföldre, és a vizet huzamosabb ideig (2-3 hét) elkerüli, akkor próbálkozzunk meg a szárazföldi etetéssel. Ilyen esetben szárazföldi gerinctelenekkel etessük (csontkukac, lisztkukac, kisseb földigiliszta). Ha igazán éhes már, akkor meg fogja enni. Ha így sem táplálkozik nincs mit tenni, megtömni úgysem tudjuk. Azonban aggodalomra semmi ok, normál hőmérsékleten tartva 2-3 hétig is el vannak táplálkozás nélkül. Így egyszerűbbnek tűnik a nyaralás is, hiszen egy egészségesen tartott, jól táplált egyed a nyaralás végéig elvan táplálkozás nélkül. Azonban a "koplalást" csak akkor alkalmazzuk, ha végképp nincs más megoldás.
A témához kapcsolódó oldalak: "
Átszoktatás";"
Szárazföldi etetés";"
Etetőtér kialakítása";"
JBL TerraVit fluid"
