Notophthalmus viridescens - Zöld gőte (Rafinesque, 1820)
|
|
Magyar név |
Zöld gőte (Sajnos hazánkban, ritkán, csak alkalom szerűen beszerezhető, így az alfajok nem kaptak külön magyar nevet.) |
Angol név |
Eastern Newt, Red-spotted Newt, Green Newt, Broken-striped Newt, Broken-striped Newt, Peninsula Newt (Az angol nevek, általában más-más alfajt takarnak.) |
Német név |
Grüner Wassermolch |
Alfajok |
Notophthalmus viridescens dorsalis, Notophthalmus viridescens louisianensis, Notophthalmus viridescens piaropicola, Notophthalmus viridescens viridescens |
Eredeti élőhely |
Kanada, Amerikai Egyesült Államok |
Eredeti élettér |
Észak-amerika keleti felén honos. Kanada délvidéki államaitól, dél Texas és dél Floridán keresztűl, egészen nyugatra, Oklahoma, Kansas, Texas térségéig. A vízi életmódot élő egyedek bármilyen arra alkalmas, állandó, vagy időszakos vízben megélnek. Például: tavak, árkok, öblök, árterek, pocsolyák, lassú folyású patakok, mocsarak, és lápok, ingoványok. Elsősorban a halakban kevésbé, egyéb vizi életben gazdagabb vizet kedvelnek. Azokat a vizeket, melyekben nagytestű ragadozóhalak élnek, rendszerint elkerülik. A szárazföldi példányok, a fent említett vizek mentén, nyirkos, erdős, bozótos területeken élnek. A peték hőmérséklet függvényében 3-8 hét alatt kelnek ki. A kikelést követő 3-4 hónap elteltével a lárvák átalakulnak, és áttérnek földi életmódra, majd 2-3 év elteltével visszatérnek a vízbe. |
Méret |
Közepes méretű gőtefaj. A felnőtt egyedek alfajtól függően átlagosan 10-14 cm.hosszúak. A földi életmódot élők jellemzöen 2-8 cm méretűek. |
Forma és szín
|
Notophthalmus viridescens dorsalis (Harlan, 1828) : A kifejlett "broken-stripped newt" szabálytalan csíkos gőte jellemzője, hogy a piros pöttyök összeolvadtak és szabálytalan vonalkákat alkotnak, melyek a test mindkét oldalán rendszertelen szaggatott vonalként végigfutnak. Ez az az alfaj is jellemzően kicsi, testhossza rendszerint 10 cm. A kisállatkereskedésekben fellelhető Notophthalmus viridescens fajok közül, ez az alfaj a második leggyakoribb. Bár hazai viszonylatban a gyakori szót túlzásnak tartom. Ez az alfaj a növendék szakaszt gyakran kihagyja a fejlődése során, így a lárva állapot után a kifejlett felnőtt egyedként viselkedik. Leggyakoribb lelőhelye Észak- és Dél-Karolina.
|
Notophthalmus viridescens louisianensis (Wolterstorff, 1914) :
Ezen alfaj elterjedési területe az Atlanti-óceán nugati széle mentén, egészen Kanada nyugati felétől, Minesota, és Kansas államokon keresztűl délre, egészen a Mexikói-öbölig tart. Gyakorlatilag Észak-Amerika közepét lefedve terjedt el, innen kapta angol nevét "central newt" központi, vagy közép gőte. Erre az alfajra jellemző, hogy a többi alfajhoz képest kevesebb, és kissebb pöttyökkel díszelkedik. A pöttyök igen aprók középen piros, vagy narancs színűek, melyet egészen, vagy hiányosan fekete vonal vesz körbe. Teste karcsú, átlagos kifejlett mérete 12 cm. Alapszine a fakó, barnás narancstól, a sötétbarnáig előfordul, de találtak már halványzöld példányt is. |
Notophthalmus viridescens piaropicola (Rafinesque, 1820) :
Ez az alfaj kizárólad a Floridai-félszigeten található meg. Innen kapta angol nevét "peninsula newt" félszigeti gőte a legy sötétebb tagja a viridescens fajnak, amelyről teljes egészében hiányoznak a piros pöttyök. Jellemző alapszíne a zöldes-barnától, a csaknem feketéig terjed, melyet intenzíven tarkitanak fekete pöttyök. A hasi oldal lehet sötét narancs, vagy akár sárga mint a faj többi tagjának. A "növendék" stádiumot rendszerint kihagyja, így a lárva állapot után szinte egyből a felnőtt stádium következik. Ennek köszönhetően igen hamar ivaréretté válik. |
Notophthalmus viridescens viridescens (Rafinesque, 1820) :
A kifeklett példányok mindkét oldalán a gerinccel azonos irányban, egyvonalban, fekete körrel körülvett piros pöttyök láthatóak. Innen kapta angol nevét "red-spotted newt" piros pöttyös gőte. Igen széles színvariációval rendelkező faj. A teljesen pirostól, a szürkészöldig, fehér hassal szinden variáció létezik belőle. A faj ezen alfaja terjedt el leginkább a hobby állattartók körében. Ennek oka leginkább, hogy a forgalmazással foglalkozó cégek ezt az alfajt árulják szinte kizárólag. A kifejlett példányok hossza 14 cm. |
Várható élethossz |
Megfelelő, a természetessel közel azonos tartási körülmények mellett megközelítőleg 7-12 év között. |
Nemek közötti eltérés |
A hím egyedek kissebbek, rendszerint vékonyabbak is. Testük rövidebb, farkrészük hosszabb, kloákájuk nagyobb.
|
Tartás |
Tartása függ az aktuális fejlődési szakaszától. A kifejlett, felnőtt, vízi életmódot élő egyedek tartása, növényekkel beültetett akváriumban lehetséges, melyben kis szigetet alakítottunk ki, szikla, uszagékfa, vagy erősebb növényzet áll ki a víz felszíne fölé. A víz mélységét tekintve tág mozgásteret kapunk, hiszen jól érzi magát a sekély, akár pár cm magasságú vízben is, és kedveli az igen mély, akár 13 m mélységű vizet is. Így akár egy méretes, nagy akváriumban is tarthatjuk őket. Az álló, lassú áramlású vizet kedvelik. Amennyiben szűrőnk nagy áramlást okoz az akváriumban, sziklákkal alakítsunk ki "csendes", áramlásokban szegényebb búvóhelyeket. Hőmérséklet igénye is igen változatos, a kifejlett egyedek hajlamosak táplálék után kutatni a jégpáncéllal fedett tavacskák alján is. Általánosan ajánlott tartási hőmérséklet tavasszal és nyáron 18-23 °C, ősszel és télen a víz hőmérsékletét csökkentsük fokozatosan 5-10 °C -ra. Habár a felnőtt egyedek teljesen vízi életet élnek, előfordulhat, hogy ideiglenesen kiköltöznek a szárazföldre, ha a víz szintje a megszokott alá csökken, vagy a hőmérséklete nagyon megemelkedik. Akkor is elkerülik a vizet, akár hosszabb időre is, ha abban számukra veszélyes kórokozók, baktériumok vannak, vagy ha vízben élő parazitákat akarnak eltávolítani testükről (pl.: pióca). Ezért megfontolandó hogy akvárium helyett akvaterráriumban tartsuk. A növendék egyedek teljes mértékben szárazföldi életmódot folytatnak. Tartásuk nyirkos, párás, csobogóval ellátott erdei környezetet szimuláló terráriumban ideális. Tarthatjuk nagyobb műanyag konténerben is, melyben nyirkos, nedves talajt, vagy nedves papírtörölközőt teszünk, és redszeresen szobanövény permetezővel nyirkosítunk. Gyakori takarítása igen fontos, mert a nyirkos környezetben hamar megtelepednek a gombák, baktériumok, élősködők. A hőmérsékletet tekintve a felnőtt egyedeknél leírtak szerint tartsuk. |
Etetés |
Természetes élőhelyén gilisztaféléket, kisseb kétéltűeket, és azok petéit, növendékhalakat, rovarokat, bogarakat, ízeltlábúakat, kicsi rákféket, páncélosokat, és gerincteleneket fogyaszt. Fogságban is ugyanezekkel táplálhatjuk. Pl.: Földigiliszta, tubifex (élő, vagy fagyasztott), apró marhaszív csíkok. A növendék egyedek táplálása jóval körülményesebb, azok aprócska termete miatt, nekik apró földigiliszta, igen kisméretű tücsök, apró lisztkukac, csontkukac, gyümölcsmoly a megfelelő táplálék. |
Szaporodás |
A felnőtt egyedek tél végén, kora tavasszal 200-400 petét raknak le a vízben található növényzetre egyesével. A párzási időszakhoz nem szükséges teleltetés, hiszen az északabbi tájakon honos fajok télen is igen aktívak, téli álmot nem alszanak. Így elegendő az akvárium vizének hőmérsékletét csökkenteni, a párzás elősegítéséhez. A lárvák kikelés után átesnek a metamorfózison, majd 2-3 évet szárazföldi életmódban élnek le. Ezt követően ivaréretten térnek vissza vízi életmódhoz. |
Védettség |
Hazánkban nem honos, így hazai védelem alatt nem áll.
CITES listán nem szerepel.
IUCN (Vörös könyv) listán szerepel ! Státusz: least concern (LC) Enyhén érintett !
|
|
|
|
|
A képeket Jessica J. Miller, Suzanne L. Collins, Douglas Creer, Kevin Rose és Takeshi Ebinuma készítette.
http://www.amphibiainfo.com/gallery/caudata/salamandridae/notophthalmus/viridescens/
|
|
