Az állatkert nagyon könnyen megközelíthető, hiszen Budapest irányából a nyolcas számú úton érkezve, a Szent István Völgyhídon áthaladva, csak követni kell az útbaigazító táblák, feliratok útmutatását, és egy-két kanyar után már meg is érkeztünk a vadaspark valamelyik parkolójába. A hétvégi látogatás alkalmával, a sok látogató miatt az első két parkoló megtelt, ellenben erre a parkoló bejáratánál lévő forgalomirányítók felhívták a figyelmünket, és útba igazítottak a következő parkoló felé. A kocsiból kiszállva, a Veszprém-völgyben folydogáló Séd patak partján találtuk magunkat, amely mellett végigfutó sétányon közelíthettük meg az intézményt.
Az vadaspark gyakorlatilag egy kisseb völgy vonalvezetését követve, a völgyben, és azt körül ölelő két dombon kapott helyet. Az utak mindenhol szilárd burkolatot kaptak, hol beton, hol aszfalt, hol térburkoló kővel, de szinte mindenhol burkolt az út. Azonban az intézmény meglátogatásakor kényelmes sportcipőt javasolok, mert az egyes kifutók közötti szintkülönbség miatt, egy kellemes kis erdei sétára kell számítanunk. A vadaspark területén rengeteg a fa, bár sokkal jobban teret engedtek a fénynek, mint például a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban. Az intézmény domborzatát remekül kihasználva, találhatunk olyan teraszokat kialakítva, ahonnan végignézhetünk az alattunk több méterrel elterülő állatkerten. Az intézményen nagyon látszanak a megújulás nyomai, szépen és ötletesen kialakított kifutók, fa korlátok, és villanypásztorral elkerített kifutók. És ugyan néhány helyen még megtalálhatóak a régi idők mára már nem túl szép elemei, de elmondható, hogy jellemzően egy teljesen új, és szépen kialakított intézményről beszélünk. Sajnos kétéltűek terén, és főleg farkos kétéltűek terén nem nagy fajválasztékkal rendelkezik az intézmény. Ez valamelyest érthető, hiszen nehezen bemutatható, és nem nagy tömegeket vonzó fajokról beszélünk, bár a teljesség eléréséhez, én mindenképp felvenném a fajok közé a kétéltűek közül egy-két farkos kétéltű, és egy-két lábatlan kétéltű faj egyedeit is. Az intézmény kialakításánál nagyon nagy hangsúlyt fordítottak arra, hogy a látogatók elégedetten távozzanak. Ennek keretében nagyon jó megoldásnak tartom a kifutók blokkrendszerben való elhelyezését, így biztosítva, hogy egy-egy kifutó több oldalról is körbesétálható legyen. Van olyan kifutó is, amelyet akár mind a négy oldaláról megtekinthetünk. Ebben az intézményben is helyet kapott több játszótér, amit a nehezebben leköthető, vagy nagyobb korkülönbséggel rendelkező gyerekekkel érkező családok esetén, a kisebb, nehezebben leköthető gyermek birtokba vehet. Az intézmény egész területén megtalálhatóak, az alapvetően zoopedegógiai célzattal elhelyezett játékos elemek, melyek segítségével játék közben tanulhatják meg a gyerekek az egyes állatok jellemző tulajdonságait.
Az állatok elhelyezése terén nálam kialakult egy kis zavar, hiszen a bejárat utáni első épületben is találtunk kétéltűeket (két békafaj egyedeit), és a trópusi ház bejárata mellet is összefutottunk béka ivadékokkal. Ellenben nem sikerült nyomára akadni az állatkert weblapján megemlített Tigris szalamandrának (Ambystoma tigrinum). Azonban a zavar hamar szertefoszlott, amikor egy gondozó, kérdésünkre tájékoztatott, hogy a hüllőház átépítése miatt, egyes fajok nem tekinthetőek meg ideiglenesen. Reméljük mihamarabb "birtokba vehetjük" a megszépült hüllőházat. A vadaspark területén táblák jelzik az egyes csomópontoknál, hogy merre milyen érdekességeket találhatunk, persze csak a nagyobb tömegeket vonzó látványosabb fajok jelölésével. Amit én hiányoltam, az az, hogy a park területén gondozókkal elvétve sikerült csak összetalálkozni, így ha az embernek kérdése lenne, akkor csak a pénztárak valamelyikénél teheti fel. Az intézmény két különálló részből áll, amit elég érdekesnek találtam, de 200-300m séta után megérkezve a Gulya-dombon helyet kapott szavannakifutó elé, már nem is volt több aggodalom bennem. A szépen kialakított kifutóban már talán csak épp a zsiráfok hiányoznak ahhoz, hogy az ember elhiggye, hogy valóban a szavannán van. Megemlíteném még az erdei tanösvényt, amelyen végighaladva érdekes dolgokat lehet megtudni a természetvédelemről, vagy épp a Fejes-völgy természeti értékeiről. A látogatók számának tekintetében a két látogatás alkalmával tapasztaltak alapján nem kell szégyenkeznie az intézménynek, és ugyan mindig van más látogató mellettünk, nem kell zsúfoltságra, nagy tömegre számítani. Előfordulhat, hogy egy-egy kifutó előtt összegyűlik egy nagyobb csoport látogatókból, de ha türelmesen várunk pár percet, akkor nem kell "lökdösődve" megnéznünk az adott kifutót. Ha rangsorolnám az állatkerteket, akkor az én egyéni megítélésem alapján, mindenképpen a dobogón állna a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.
A vadaspark alapterülete 13 ha, amelyből 9,5 ha a völgyben elterülő alsó rész, és 3,5 ha a kicsit távolabb elterülő Gulya-dombi rész. A vadasparkban megközelítőleg 130 faj, 600 egyedét tekinthetjük meg. A park tavalyi látogatószáma 239000 fő volt, ami alapján elmondható, hogy hazai viszonylatban népszerűnek mondható az intézmény.
A 2008-as év újdonságai: Maki-ösvény, napi látványetetés több állatfajnál, illetve az idén ünnepelt 50. születésnap alkalmából, az állatkert történetét bemutató kiállítás.
A vadaspark részt vesz az EAZA (European Association of Zoos and Aquaria, Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége) által életre keltett "Kétéltűek bárkája" (Amphibian Ark) elnevezésű programban, valamint rendszeresen részt vesz EEP-k, (European Endangered Species Programme) azaz az Európai Fajfenntartó Tenyészprogramokban.
Idén született, kikelt lakók: selyemmajom, sörényes juh, impala antilop, huszármajom, aguti, kecske racka, kameruni juh, vaddisznó, benett kenguru, szervál, dávidszarvas, shetland póni, szurikáta, vari, pusztai sas, rulrul, íbisz, katta, ibériai farkas, házi szamár, prérikutya, kiskarmú vidra, kaliforniai királysikló.
Amin az intézménynek szerintem nagymértékben javítania kellene, az a fent is megemlített tény, hogy nagyon nehéz útbaigazítást kérni, hisz gondozóval csak elvétve találkozni (Két látogatás alkalmával összesen egyszer sikerült útbaigazítást kérni.). (A magyarázat igen egyszerű, bár átlag látogatóként nem láthatjuk az okot. Ennek oka elsősorban az, hogy a lenti területen három, a Gulyadombon, pedig két gondozó dolgozik összesen egy műszakban. Ez annyira kevés, hogy alapból nem könnyű összefutni velük. A másik ok, pedig az, hogy az állatkert nyitásáig a külső kifutók takarítása, etetés, itatás a feladatuk, kilenc óra után, pedig a házbelsők takarítása, a következő etetésekre való takarmány előkészítése folyik, ez pedig nem teszi lehetővé a találkozást.) A másik számomra negatív élmény az intézmény igen nehézkes elektronikus kommunikációja. A hivatalos weblapon május óta nem frissítettek, így az aktuális programokról nehéz tájékozódni. A hivatalos oldalon megadott elérhetőségeken keresztüli megkeresésre (e-mail, fax) nem érkezett válasz, így a kommunikáció igen nehézkes az intézménnyel. A weblapot eddig szerkesztő dolgozó májusban távozott az intézménytől, így a weblap, szerkesztő nélkül maradt. Azonban a weblapon egy ideje már egy új kolléga dolgozik, és remélhetőleg hamarosan, megújult külsővel, és értékes tartalommal jelentkezik az oldal.
A Veszprémi Növény- és Vadaspark térképe
Támogatás: Mint minden állatkertnek, a Veszprémi, Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak is igen nagy szüksége van a támogatókra, és a támogatás minden formájára, legyen szó támogatói belépő megvásárlásáról, örökbefogadásról, vagy felajánlásról. És nem kell feltétlenül nagy összegben gondolkozni, (ha a 2007. évi 239 000 látogató mindegyike csak 100 forintot ajándékozott volna az állatkertnek, akkor könnyen kiszámolható, hogy 23 900000 forinttal gyarapíthatták volna az állatkert költségvetését.) minden apró segítségre szükség van! De éppúgy szükség van a tárgyi felajánlásokra is, vagy a "társadalmi" munkaként nyújtott segítségre. A felajánlásokat az állatkert honlapján, megtalálható elérhetőségeken keresztül lehet megtenni.
Aki többet szeretne megtudni a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark elérhetőségeiről, aktuális programjairól, megközelítéséről, nyitva tartásáról, annak ajánlom figyelmébe az állatkert hivatalos honlapját: http://www.zoo.hu/veszprem/
Továbbá érdemes meglátogatni az intézmény "Nem hivatalos" de naprakész weblapját is, ahol az aktualitásokról tájékozódhatunk:
http://allatkertveszprem.hu/
A cikk elkészüléséhez nyújtott segítségért külön köszönetet szeretnék mondani az "Állatkert Veszprém Nem Hivatalos" weblap szerkesztőjének!
